A téli időszakban a közösségi élet legfontosabb helyszíne a fonó volt.

A magyar parasztság gazdálkodásában hosszú évszázadokon keresztül igen jelentős szerepet töltött be a kender és a len rostjainak fonallá fonása, majd vászonná, textíliává szövése. Az így nyert anyagokból a család és a gazdaság textilszükségletét egykor teljes egészében biztosították.

Kender- és lenvászonból készültek a testi ruházat egyes darabjai. Értéket képviselt a sok kötél- és madzagfajta, amit a kenderfeldolgozás elhulló részeiből fontak, szőttek, sodortak. Így még a legapróbb és legdurvább hulladékrost sem minősült értéktelen szemétnek.

Kalotaszeg minden falujában háromféle fonó működött: kislányfonó, nagylányfonó és asszonyfonó.

A kislányfonóba a tizennégy éven aluli kislányok és legénykék jártak. Itt a fő cél a fonás műveletének megtanulása volt. Ezért, hogy ne pocsékolják a kendert, a kicsik mindig a hegyi szöszt fonták. Ugyanakkor a kislányfonó az ismerkedés, a tánctanulás, a karácsonyi, újévi, farsangi ünnepi szokások rendjébe, a közösségi életbe való belenevelődésbe is fontos szerepet játszott. 

A nagylányfonóba konfirmálástól férjhez menetelükig jártak a lányok. A nagylányok mindig a szöszt fonták. Ez a fonó volt a legszervezettebb, legmozgalmasabb, a fiatalok társas életének, ünnepeinek legfontosabb színtere, az udvarlás és a párválasztás fő helyszíne. A télen át tartó fonók munkabeosztását alaposan befolyásolta, hogy a legények odajártak és a munkát félbeszakítva magukra vonták a lányok figyelmét. Egy lánynak egy este általában két orsót kellet lefonnia, de valójában csak a legények érkezéséig fontak, azután már a játék, szórakozás került előtérbe. Teljes értékű munkaidőnek csak az számított, amikor maguk voltak a lányok. 
Az asszonyfonókban folyt a legkomolyabb munka. Ők fonták a kender javát. Közben beszélgetéssel, pletykasággal és dalolással oldották az esték egyhangúságát. Az asszonyfonó csak farsangkor vált mozgalmasabbá, amikor a maszkurások sorba járták őket.
Az asszonyfonók is megoszlottak korcsoportok szerint. A fiatal asszonyok és az öregek külön-külön gyűltek össze.