ARATÁSI SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK

Július az aratás hónapja. A kenyérgabona betakarításának a sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani, melyek gyakran vallásos jellegű szertartásokkal is összekapcsolódtak. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték.

Ünnepélyes volt az aratás első napja. „Jézus segíts!” fohásszal indultak, megemelték a kalapjukat. A föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Az eszközöket a templom falához tették, a pap megszentelte.

Elszórt adatok vannak arra vonatkozóan, hogy nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kévének, az elsőnek learatott búzaszálaknak. Ebből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal. Betegségelhárító szerepe is volt, az arató a derekára kötötte, hogy majd ne fájjon.

Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott gabona szalmájával megkötözték, s csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát. A gazda a kötözőknek pálinkát, a marokszedőknek fejkendőt adott.

A legtöbb hagyomány az aratás végéhez kapcsolódott. Kis darabon talpon hagyták a gabonát, hogy a következő esztendőben is jó termés legyen, úgy mondták, hogy ezt a madaraknak és a szegényeknek hagyják.

Az utolsó kévéhez is különféle hiedelmek, szokások kötődtek. Ebből készült az aratókoszorú. Aratókoszorút általában a földesúrnak készítettek, de az utolsó kalászokból kis csomót mindenki vitt haza, és az őszi vetőmag közé elegyítették különféle magyarázatokkal. A kévét másnap a tyúkoknak adta, hogy jól tojjanak. Máshol az első kévét a pap számára vették le, a másodikat a gazdaasszony vitte haza. Ez került azután a karácsonyi asztal alá.

Az utolsó kalászokból készített aratókoszorú különféle formájú és nagyságú lehetett: csigaszerű, korona formájú, koszorú alakú. Kalotaszegen, mikor az utolsó tábla búzába ettek, elkezdték kötni a koszorút, melyet egész Kalotaszegen búzakoszorúnak neveztek. A legtöbb helyen harang alakú favázra erősítették a búzát. A koszorút a legszebb búzakalászokból fonták, gyakran mezei virágokkal és szalagokkal is díszítették.

A nagyobb uradalmakban az aratókoszorú vitele, átadása ünnepélyesen ment végbe.

Ahol aratási ünnepélyt rendeztek, általános szokás szerint az aratók énekszóval érkeztek meg. Aratással, búzával kapcsolatos énekeket énekeltek.

SZÓLÁSOK A KENYÉRRŐL

Kölcsön kenyér visszajár. 
Éhesnek az árpakenyér húsnál jobban ízlik 
megette a kenyere javát 
ugy hianyzott neki, mint egy falat kenyer 
Kenyérre lehet kenni 
A kenyér is csak sülve jó 
A kenyér is annál jobb, minél több a szeme 
A kenyérsütés a liszt nem létén is múlik 
Ahol kalács nincs, ott jó a kenyér is 
A cipó, csak cipó, nem kenyér 
Egy fehér kenyérnél, jobb a kettő 
Ki minő kovászt tesz, olyan kenyeret eszik 
Régi búzából is válik jó kenyér 
Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel. 
Kenyértörésre kerül a sor köztük 
Úgy kell valami, mint egy falat kenyér