Az első fontos szokás, amely számodra némi szomorúságot rejt, január 6. Vízkereszt, a karácsonyfa lebontásának napja. A nyugati egyházak erre a napra teszik a Háromkirályok látogatását is a kis Jézusnál. A januári hideg eléggé csípős tud lenni, a sál, sapka, kesztyű mindenféleképpen elkél.

Január 13-án, Veronika napján azonban nem árt még vastagabb gúnyát magunkra húzni, hiszen úgy tartják, hogy ez az év leghidegebb napja.

Sajnos ezek után sem garantált, hogy nem lesz szükséged melegebb ruhára, hiszen: "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy", mondja a népi regula. Persze még korai ezen gondolkozni, de ha szeretnéd, mondjuk a nővéredet férjhez adni, csak köss egy piros kendőt Piroska napján (január 13.) a nyakába, s akkor biztos, hogy még ebben az évben megszerezheted a szobáját magadnak.

De még előtte azért azt tanácsoljuk neki, hogy Ágnes napján böjtöljön, így megláthatja, ki is lesz az ő jövendőbeli hercege. A tél azonban még itt sem ér véget.

Január 25-én, Pál napján, ha süt a nap, még mindig ne nagyon reménykedj, hiszen sok helyen ez azt jelenti, hogy hosszú, hideg tél vár ránk. Ráadásul, ha még az árnyékodat is meglátod, akkor aztán már csak az április szabadíthat meg a télikabáttól.

Persze, ne feledkezzünk meg a medvéről sem, mert ő az egyetlen pozitív gondolkodású ebben a hónapban. Ha már megunta téli álmát és kijön a barlangjából, van némi remény a jó időre.

Biztosan sokat meséltek már neked a nagyszülők arról is, hogy milyen fontos volt nekik, hogy pl. jó legyen a szőlőtermés, vagy hogy az állatok ne betegedjenek meg. 

Pál és Vince napja erre is megadta a választ. Vince napjának időjárásából a bortermést szokták megjósolni, míg a Pál napján fújó szél szűk szénatermésre figyelmeztetett. De ha ezen a napon köd borította a tájat, akkor az a jószág pusztulását jelentette.

CSEH KATALIN: Boldogasszony hava

Boldogasszony hava, télhó,

Vidáman pilinkél, hull a hó,

Eljött már az új esztendő,

Kolbásszal tele a bendő.

Szánkó siklik a havon,

Korcsolyázunk a tavon,

Szél paskolja az arcunkat,

Messze viszi kacajunkat.

Boldogasszony hava, január,

Tele a kamra, az éléstár,

Májashurkát majszolunk,

Szárad közben a bakancsunk. 

 Devecsery László: Szilveszteri Bohóságok

Új esztendő érkezik,

szóra nyílik szája,

bárcsak teljesülne

minden kívánsága:

-Lányok mindig nevessenek!

-Fiúk bajuszt növesszenek!

-Asszony, férfi boldog legyen,

másnak rosszat sose tegyen! 

 Adjon Isten füvet, fát,

tele pincét, kamarát,

sok örömet a házban,

boldogságot hazánkban,

ebben az új évben!

Adjon Isten minden jót

Ez új esztendőben,

Jobb időt, mint tavaly vót,

Ez új esztendőben!

Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,

Jó termést és jó vásárt,

Ez új esztendőben!

                                            Időjóslás:         

• Ha újév napja világos,a termés nem lesz hiányos.
• Ha újév reggelén északi, hideg szél köszönt be,hosszú, kemény, tartós tél lesz. 
• Újév reggelén ha veres az ég, szeles lesz az esztendő.
• Ha újévkor szép, napos idő van, biztos sok dinnye lesz.  
• Hogyha csöpög ereszed bő termésben lesz részed. 
• Ha vízkereszt vizet ereszt, a tél soká ki nem ereszt.
• Hogyha fénylik Vince,tTele lesz a pince.
• Pál fordulta hogyha tiszta, bőven terem mező, puszta.
• Télen, ha sok hó esik, sok búza, jó termés ígérkezik. 
• Enyhe télre rossz tavasz és hűvös nyár következik.
• Ha a csillagok téli éjszakán nagyon fényesen ragyognak, az hideget jelent.

 
Január 2. – Jézus nevenapja 
Ha Jézus nevenapján hideg van, az állatok megszólalnak és hallani őket.

Január 6. Vízkereszt

A vízkereszti enyhe idő még nagy hideget jósol. 
Vízkereszt ünnepének zimankója hosszú, derült ege rövid telet jósol. Ha fénylik vízkereszt, a búza jól ereszt, vagyis, ha süt a nap ezen a napon, jó búzatermés lesz.

Ezzel a nappal véget ér a karácsonyi ünnepkör, és megkezdődik a farsang.

E nap a házszentelés időpontja is. A szokás a napkeleti bölcsekhez kötődik: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezték imádatukat a kisded előtt.  A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek Jézusnak.

                                  Január 17. Antal napja   

Ha esik, Szent Antal elviszi a szénát.

A  középkorban a fertőzött  gabonaliszt miatt számos súlyos, látszólag mérgezés fordult elő. E baj  tünetei igen hasonlítottak az orbáncéhoz, tehát egy betegségnek vélték a kettőt.  Így a fertőzést is orbáncként gyógyították a rendelkezésükre álló eszközökkel.
Az orbáncot s a fertőzést is Szent Antal tüzének nevezték, s ráolvasásokkal, imádságokkal próbálták a betegséget  kúrálni.

Január 18. Piroska napja

Árpád- házi Szent Piroska Szent László király  leánya, akit az ortodox egyház avatott szentté.

Népszokások:

Régen Piroska napján nem dolgoztatták se  a lovat, se marhát. Piroska napjához házasságjósló hiedelem is fűződik: azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy. A házasodni vágyó lányok ezen a napon piros kendőt kötöttek a nyakukba, fejükre, ezzel jelezték, hogy még ebben az évben férjhez igyekeznek menni.

                                    Január 22. Vince napja                  

Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevesebb lesz a borod.

Vince a latin vinum ( bor)  szóval való rokon hangzása  miatt a szőlészek szentje lett. Névnapja időjárásából a bor termését szokták megjósolni.

A  falvakban  vincevesszőt metszettek, ezt a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére  következtettek. A  gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bőséges legyen a termés. Mind a vincevessző hajtatása, mind pedig a pincelátogatás a magyar nyelvterület más részein is szokás volt.

A várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást, szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermést jósoltak. A közismert időjárási regula így hangzik: "Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince".

                                     Január 25. Pál napja   

Időjárási, csillagászati tartalma van ennek az ünnepnek.  Ekkorra   már mögöttünk a tél több mint fele, s várható, hogy az idő  lassan enyhül, közeleg a tavasz. Az időjárási jövendölések, mondókák  is utalnak erre. A középkori Franciaországban e nap a kötélverők napja volt. Ekkorra már fonásra készen állt a len és a kender. A hulladékból  hatalmas tüzet raktak a fonókban, s  körbetáncolták.

A legismertebb Pál-napi regula így hangzik: "Ha Pál fordul köddel, az ember meghal döggel". A hajdani dögvészekre  való jóslás is benne van a szövegben. Állatokra vonatkoztatva is ismert: "Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel".

Ha fényes szent Pál, minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel. A szélvihar háborút jelentett: Hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás.

Ezt a  napot pálfordulónak is nevezik, utalván a bibliai történetre, amely szerint  a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle.

Szokás a haláljóslás  pálpogácsával.  Ehhez minden családtag számára pogácsát készítenek, amelybe libatollat tűznek. Akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. A tollaspogácsa készítésének más alkalmai is vannak: szilveszterkor, de Luca napkor lucapogácsa néven is sütik.