Augusztus - Kisasszony hava - Új kenyér hava 

 Aranyasszony (Bőség) hava

Őseink e hónapot Aranyasszony (Bőség) havának nevezték, a régi kalendáriumokban pedig a legtöbbször a Kisasszony vagy Szűz hava elnevezésekkel találkozhatunk.Augusztus, mint a termőre fordulás, az új kenyér és az őszi munkára való felkészülés évadja, hangulatában is eltér a zaklatott júliustól. A meteorológusok Nyárutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Új kenyér havának nevezik, eleink ) az Aranyasszony (Bőség) hava elnevezést használták augusztusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Kisasszony hava. E hónapot a kánikula havának tartják; a Nap a Szűz jegyébe lép.

Augusztus 3.

Ezen a napon született Gárdonyi Géza

                             /1863. augusztus 3. - 1922. október 30./

Író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdte, majd 1885 után újságíróként folytatta. 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete"), szépírói munkásságának szentelve életét. Pályáját folyamatos útkeresés, jellemezte. Az 1890-es években írt népies hangvételű novellái és elbeszélései hozták meg számára a kortársak elismerését. Az utókor elsősorban történelmi regényei révén ismeri. / Egri csillagok, A láthatatlan ember/ A magyar lélektani regény korai darabjainak szerzőjét tiszteljük személyében. / Ida regénye/ Könyvtárunkban számos műve megtalálható. Mesekötetek: Ponty és Pinty, Gyémántországban, Cifra mese, Nyifi meg Nyafi és egyéb állatmesék. Ifjúsági regények: Ida regénye, Láthatatlan ember, Az öreg tekintetes, Egri csillagok.

Augusztus 13.

Világosi fegyverletétel

1949. augusztus 13-án, hétfői napon itt tette le a fegyvert a magyar honvédsereg Rüdiger orosz tábornok előtt. A Bohus-kastélyban írták alá a megadási okmányt.

A világosi fegyverletétel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette. Az orosz intervenciót követően már csak idő kérdése volt, a jelentős túlerő miatt, a szabadságharc bukása. Az utolsó jelentős momentum a Temesvári csata volt, mely után már csak 2 út maradt a magyarok előtt. A teljes megsemmisülés vagy a megadás. A magyar hadakat Görgey Artúr vezette. Ezért a tettéért a történelem sokáig árulóként kezelte. Megítélése sokat változott, az utókor ugyanis megértette, hogy abban a történelmi helyzetben nem tehetett mást.

A magyarok megadásának módja bizonyos szimbolikus jelentést is hordozott. Görgey ezzel kívánta jelezni, hogy a magyarokat nem a Habsburg Birodalom, hanem a cári haderő győzte le.

Augusztus 20. 

Magyar Köztársaság állami ünnepe Államalapító Szent István ünnepe, az új kenyér napja. Az Országgyűlés 1991. március 5-i döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe.E napon rendezik a híres debreceni virágkarnevált.

Augusztus 10. - Lőrinc napja

A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, úgy mondták, lőrinces, lucskos lesz. Ünnepe a földműves nép körében határnapnak számított, amit országszerte ismert szólás is jelez: „belepisilt Lőrinc a dinnyébe”, azaz a Lőrinc-nap után szedett dinnye már ízetlen. Hasonló szentenciák: Lőrinc-nap után a fa már nem fejlődik tovább. Lőrinc-naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni.

Augusztus 15.

Nagyboldogasszony napja, legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon ünnepli az egyház Mária mennybemenetelét és egyben Magyarország oltalmazóját. Szent István királyunk volt az, aki az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta halálos ágyán, mivel nem volt a trónon utóda (Imre herceg ekkor már halott). Innen az elnevezés is Regnum Marianum azaz Szűz Mária országa.
Sokfelé búcsúnap. Híres magyar búcsújáró helyek: Andocs, Máriagyüd, Feldebrő, Csorna, Mátraverebély...
Az ünnep vigíliáját (előestéjét) általában virrasztással töltik a hívek, Mária énekeket énekelve, imádkozva. Leghíresebb Mária énekünk a körmeneteken is gyakran hallható Boldogasszony anyánk című dal. Dologtiltó nap is volt, sütni például nem szabadott, azt tartották a tűz ilyenkor kicsap a kemencéből. Ha szép, napsütéses volt az idő, az jó szőlő vagy szilvatermést jelentett. Néhol keresztet vágtak a gyümölcsfába, hogy bő termés legyen. 
A szeptember 8-ig tartó időszakot két Boldogasszony közének nevezték (szeptember 8. Mária nap), és bizonyos munkák szempontjából kiemelt jelentőségű volt. Úgy vélték, ilyenkor kell ültetni a tyúkokat, hogy jól tojjanak. A búzát is ekkor szellőztették, hogy ne legyen dohos.

Augusztus 20.

Államalapító Szent István királyunk ünnepe. 1774-ben Mária Terézia nyilvánította országos ünneppé. Szent István jobbjának tiszteletére ezen a napon 1818 óta rendeznek körmeneteket. A paraszti életben az aratás lezárása fűződik ehhez az időszakhoz. Több helyütt a templomban hálát adtak az aratás sikeres befejezésekor. Az őszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt a faluból általában a városokba utaztak a gazdák, ahol a télire szükséges vásárlásaikat intézték. Egyes vidékeken a legszegényebb családnak a módosabbak kenyeret sütöttek ezen a napon. 
 

Augusztus 24.

Bertalan napja, időjárásjósló nap. Megfigyelések szerint őszkezdő nap, ekkor vége a kánikulának. A halak már nem nőnek tovább, a szőlőben elszaporodnak a seregélyek. A Bertalan napi időjárásból az őszi időre következtetnek, az e napon köpült vajat betegségek gyógyítására használták.

Bertalan apostol ünnepe, aki a szűcsök és csizmadiák védőszentje volt. 
Ezt a napot az ősz kezdőnapjának tekinti a néphagyomány. Az e napi időjárásból jósolták meg, hogy milyen lesz a várható őszi időjárás. 
Az e napon köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg.